A Forgatag nemcsak évről évre visszatér, hanem közben végigkíséri az emberek életének változásait is. A Maros-parti emlékektől a családdá váláson át a vásárosként megélt tapasztalatokig sok minden változott az immár ötfős Benedek család életében, de a Forgatag valahogy biztos pont maradt. Iza és Lehel meséltek arról, mit adott nekik az elmúlt tizenhárom évben.

A Forgatag nemcsak évről évre visszatér, hanem közben végigkíséri az emberek életének változásait is. A Maros-parti emlékektől a családdá váláson át a vásárosként megélt tapasztalatokig sok minden változott az immár ötfős Benedek család életében, de a Forgatag valahogy biztos pont maradt. Iza és Lehel meséltek arról, mit adott nekik az elmúlt tizenhárom évben.

Milyen emlékeitek vannak az első kiadásokról?

Iza: Nekem az maradt meg, hogy a Maros-parton volt, és a HIFA Egyesület kivitte a kerekesszékeket, ki lehetett próbálni, milyen abban gurulni, meg egy akadálypályán végigmenni. Én ezt mindenképp ki akartam próbálni, és ott volt egy óriási nagy mászófal, arra is felmásztam. Lehel: Nekem homályosak ezek az első emlékek, de a kajakozás megvan. Iza: És akkortájt jöttünk össze. Volt olyan, hogy megkerültük a szigetet, bementünk a holtágba, ez nagyon megmaradt. És arra is emlékszem, hogy a Vágjál lyukat a kádra szólt a háttérben.

Miért volt fontos nektek akkor a Forgatag?

Iza: Úgy voltunk vele, hogy ha jövőre is lesz, akkor mi jövünk biztosra. Kellettek akkor nagyon az ilyen események Vásárhelynek, ahol az emberek összegyűlnek, barátokkal találkozunk, olyanokkal is, akikkel amúgy nem sikerült. Összecsődítette Vásárhelyt.

A Ligetről mi jut eszetekbe?

Lehel: 2016-ban volt az első a Ligetben, erre azért emlékszem pontosan, mert akkor házasodtunk össze. Jöttek Tomiék, felvidéki ismerősök, jó barátaink, ott voltunk a Forgatagon, buliztunk. Az esküvő előtt volt közvetlenül, ez volt az előbulink. Iza: Önkénteskedtem a Telefonos Szeretetszolgálatnál, és volt egy projektjük, hogy szilvalekvárt főztek ott a szegényeknek a Forgatagon. Volt egy nagy üst, és emlékszem, hogy ott főztük a szilvalekvárt. És kaptam egy vouchert a Balatonra, ahová aztán már együtt mentünk el.

Miket nem hagytatok ki, amikor még kettesben Forgatagoztatok? Találtam egy képet rólatok.

Iza: Azt hiszem ez a Teleki Téka udvarán készült, biztos koncert volt. Esténként koncert, borozás volt a program a barátainkkal.

Mi változott, amikor már gyerekekkel néztetek programokat?

Iza: A kicsikkel mindig beültünk a Csicsergőbe, végigmentünk velük az akadálypályán, és kerestük azokat a programokat, amiket együtt is tudtunk élvezni. Kolozsvárról jött egyik könyvesbolt, ott mindig vásároltunk könyveket. Lehel: A Ligetben volt egy gyerekkoncert, amit szerintem mi jobban élveztünk, mint a gyerekek. A Kolompos zenekar, ha jól emlékszem, arra rendesen buliztunk.

A gyerekek szinte belenőttek a Forgatagba. Az utóbbi éveitek hogy néztek ki?

Iza: Eszter már kint tudott lenni elég sokáig, sőt bóklászott is vagy maradt sokszor velem a vásárban, ha a kisebbekkel Lehel hazament aludni. Mindig biztonságot adott ez a családias környezet, meg az, hogy a várban volt, mert tudtam, hogy ha véletlenül nem talál meg engem a vásárban, akkor biztos, hogy valakit talál, akit ismerünk. Minden gyerekfoglalkozást kipróbáltak sorra: agyagozás, karkötőkészítés, be a Lego-házba, ki a Lego-házból. Lehel: Mivel utóbbi években Iza a vásárban dolgozott, nekünk stratégiailag nagyon jó volt, mert a gyerekek tudták, hogy van egy fix pont, ahol találkozni lehet. Tavaly csúcsosodott ki ez a történet, amikor a három gyereket elengedtem különböző foglalkozásokra, aztán Ábel elkeveredett, de szerencsére mindenki nagyon segítőkész volt, és végül mindig megtalálták.

Vásárosként mennyire tudsz bekapcsolódni a Forgatag programjaiba?

Iza: Azt bánom, hogy néha izgalmas előadásokra nem tudtam eljutni, mert épp nem volt, aki váltson, vagy nem mertem ott hagyni egyedül a standot. Viszont a gyerekprogramokat, koncerteket lestem. A bábelőadások is ki voltak nézve otthonról, és a bábszínházzal kezdték a napot a gyerekek. Lehel: Én is szoktam nézni a programokat. Ha nem, akkor csak kiérsz, és azt veszed észre, hogy lemaradtál valamiről. Sok minden történik, úgyhogy egyszerűen megszoktam nézni.

Ez a családias hangulat nemcsak a gyerekek miatt fontos, hanem talán az egész Forgatag egyik sajátossága is.

Iza: Igen, az önkéntesek is mindig nagyon-nagyon jó fejek, jöttek, kérdezték, hogy valamire szükségünk van-e, hoztak legyezőt, vizet. Vásárosként lemaradsz egy csomó programról, ha végig ott kell lenned a standnál. Viszont közöttük is kialakult egy nagyon vagány közösség, ismerjük egymást, nagyon sok a beszélgetés. Vásárosként itt lenni egy teljesen más élet. Jönnek az emberek, megállsz, beszélgetsz velük, és gyakorlatilag reggeltől estig úgy érzed magad, mintha feltankoltak volna. Jönnek az emberek, adják a szeretetet, a kedvességet, a jó energiákat, és ez feltölt.

Mitől más a Forgatag, mint a többi rendezvény, ahová jártok?

Lehel: Nekem az jut eszembe róla: hogy mégis az enyéim között vagyok. Nincs ebben semmi külső belemagyarázás, de jólesik, hogy van egy ilyen érzés. Nem tekintem magam túlságosan igényesnek, de az zavar, hogyha más igénytelenül viselkedik körülöttem. A cigarettacsikkeket, meg a szemetet nem szeretem, és a Forgatagon én nem látok szemetet. Más az értékrendje annak, ami ott van. Kulturált. Ízléses.

Most egy hónapra elutaztok. Mi az, amit jövőre nem fogtok kihagyni?

Iza: Hát a vásárt, a hangulatot. Leginkább a hangulat miatt vagy kint. Az most hiányozni fog. A Forgatag minden évben olyan biztos pont, ahová vásárosként, anyaként, közösségi emberként el tudok menni. Lehel: Ez egy olyan rendezvény, hogy nem hagyod ki. Még ha sokan is vannak és három gyermek után is kell egész nap futkosni, ott akarsz lenni.